1905. február 23-án Chicago-ban Paul Harris ügyvéd, egy baráti találkozón Sylvester Schiele szénkereskedõ, Hiram Shorey konfekcióárus és Gustavson Loehr bányamérnök elõtt fogalmazza meg hitvallását az üzleti kapcsolatokról. Egyetértésükkel megalapítják a Rotary mozgalmat.

 

A mozgalom lényegét a következõkben határozták meg:

A Rotary hivatásukban tevékeny, különbözõ foglalkozású emberek egész világra kiterjedõ szervezete, a korrekt információk cseréjének, egymás véleményének megismerésére egy becsületes társadalmi fejlõdés elõsegítése céljából.

Elvárás tagjaival szemben: kiemelkedõ szakmai tevékenység, személyes integritás és nyitott magatartás. A Rotary szabad emberek közössége, tagjai minden vallást, fajt, népet és demokratikus pártot toleránsan elfogadnak. A Rotary célja szolgálatkészség a mindennapi életben, magvalósítására a következõk szerint törekszik: a barátság ápolása, magas etikai normák állítása mind a magánéletben, mind a hivatás gyakorlása során, a közösség számára hasznos, felelõsségteljes tevékenység támogatása, aktív közremûködés a béke és a népek közötti megértés érdekében.

 

1928.-ban Magyarországon, Budapest és Debrecen után Szegeden alakult meg a harmadik Rotary Club. Helyszíne a város társadalmi életében jelentõs szerepet betöltõ Kass Szálló volt. A háború elõtti klubnak olyan kiválóságok voltak tagjai, a teljesség igénye nélkül, mint Back Bernát felsõházi tag, Szeged város mecénása, Nyilassy Sándor az alföld szerelmese és festõje, Móra Ferenc a magyar "mesélõ" irodalom óriása, Pick Jenõ a nemzetközi hírû szalámi gyár tulajdonos-igazgatója és a szegedi egyetem világhírû Nobel díjas professzora Szent-Györgyi Albert.

 

A klubtagok közéletben betöltött szerepe nem csak városunkban, régiónkban, hanem az egész országban érzõdött. Ennek egyik legjelentõsebb példája az E5-ös út nyomvonalának kijelölése. Az 1930-ban angol javaslatra elkészítendõ Calais - Isztambul transzkontinentális út magyarországi szakasza Budapest - Szekszárd - Mohács irányban volt kijelölve. A klub 1930. november 11.-i ülésén foglalkozott a kérdéssel és azt javasolta a város vezetésének, hogy tegyék meg a megfelelõ lépéseket annak érdekében, hogy az út új nyomvonalon, Budapest-Kecskemét-Szeged érintésével érje el Szabadkát. A város vezetése elfogadva a javaslatot 1930 decemberében ilyen értelmû felterjesztést adott át a közlekedési minisztériumnak. Az ugyan csak rotariánus Fabinyi Tihamér, közlekedési miniszter, támogatásával a kormány elfogadta a módosítást, aminek eredményeképpen 1935-ben Szegeden átadják a transzkontinentális út magyarországi szakaszát.

 

Kapcsolatokat teremtettek olyan határon túli rotary klubokkal, amelyek érdekeltek voltak a mind két félnek hasznos együttmûködésben. 1932-ban Palicson, majd Szegeden találkoztak a szabadkai rotary klub tagjaival. A találkozók megbeszélésein olyan kérdéseket érintettek, amelyek nagyon lényegesek voltak az elsõ világháború után kialakult államalakulatokban élõ, közös kultúrával, múlttal rendelkezõ népeknek. Ilyen volt pl.: a közvetlen vasúti összeköttetés Szeged és Szabadka között, a határszéli forgalom megkönnyítése, valamint az elõbb említett transzkontinentális út további, Szeged-Szabadka-Újvidék-Belgrád szakaszának építése. 1936-ban szegedi kezdeményezésre 4 magyar és 7 jugoszláv klub találkozott Szabadkán. A megbeszélések témája a vízumkényszer kölcsönös megszüntetése, Alföld-Adria vasúti összeköttetés, kulturális csere programok stb.

 

A klub igyekezett szerepet vállalni a hazai rotary élet fejlesztésében. 1934-ben "Városközi rotary értekezletet " szerveznek, amelyen 13 magyar rotary klub küldöttei vesznek részt. Az elmúlt rotary évet értékelõ elõadások helyszíne a városháza díszterme volt. A záró elõadás nem rotary téma, hanem egy tudományos beszámoló volt " A paprika vitaminjáról" Szent-Györgyi Albert elõadásában. A dolog érdekessége, hogy néhány év múlva e témában végzett kutató munkájával elért eredményeiért kapta meg a Nobel díjat. 1937. november 11.-én az RC Szeged díszvacsorát adott a Nobel díjjal akkor hazatérõ tagja tiszteletére, a város vezetõin kívül a magyar és néhány jugoszláv klub küldöttei is részvettek. Itt hangzott el Szent-Györgyi Albert szájából az a rotariánus hitvallás, ami honlapunk fejlécén olvasható.

 

A 30-as évek második felében meginduló, fokozódó rotary ellenes támadások következtében egyre több klub szünteti meg mûködését. A szegedi klub, ha nehezen is de még mûködött 1941-ig, amikor is végül feloszlatta önmagát.

 

A megszûnést követõ évtizedek regnáló kurzusai, ugyan más-más oldalról, lehetetlenné tették a rotary mozgalom magyarországi újraélesztését.