A Rotary Club Kiskunhalas a nemzetközi Rotary mozgalom tagja, emellett magyarországon bejegyzett közhasznú alapítvány.
Közösségi szerepvállalás és jelenlét
Klubunk tevékenységének fő célkitűzése - elsősorban, de nem kizárólagosan - a városunkban és vonzáskörzetében élő emberek életminőségének javítása. A megvalósítás ennek megfelelően számtalan formában ölthet testet, az egyszeri, kiválasztott személyeknek, családoknak juttatott élelmiszer, ruhanemű segélyektől, a nagyobb, akár számszerűleg nem is mérhető embercsoportot érintő adományokig, mint egy közterület felújítás vagy köztéri szobor, esetleg bárki által használható információs, vagy akár életmentő berendezés. Ezeken túl váratlan helyzetek esetén sem fordítunk, fordíthatunk hátat, gondolván az elmúlt években sajnálatosan több esetben is előfordult természeti és környezeti katasztrófákra. Ezek közül számos példát tudunk hozni, melyeket már megvalósítottunk, megoldásukban segédkeztünk, s még többet, melyekre lehetőségünk nyílhat a jövőben.
Mindezek mellett jelentős mértékben hozzájárulunk, hogy a Rotary, mint világméretű szervezet, az általa kitűzött feladatokat sikeresen végrehajtsa. Kiemelkedő fontosságú eredményünk, hogy hosszú évek alatt a számos klub egyikeként nekünk is sikerült hozzájárulnunk, hogy a Polio, azaz a gyermekbénulás hamarosan nem szed több áldozatot a Földön.
Vállalt feladataink megvalósítása során az azokhoz szükséges tőke finanszírozását tagdíjunkból, báli bevételeinkből és támogatóink felajánlásából fedezzük. Szerény költségvetéssel dolgozunk, így segítő tevékenységünk mellett fő feladatunk munkánkkal irányt mutatni, felhívni az emberek figyelmét a problémákra, s arra, hogy lehetséges tenni értük, másokért, egymásért.
A rotary klub alapvetően egy baráti társaság, mely jótékonysági célokat valósít meg. Lelkesítő és örömteli időtöltés ez nekünk hétről-hétre, feladatról-feladatra, s célunk, hogy a mi örömünk mások öröme is legyen. Hétről-hétre, hónapról-hónapra dolgozunk együtt azért, hogy mind többen gondolják: adni jobb, mint kapni!
A karácsonyt közeledtével mindenkiben fokozódik a vágy az örömszerzésre, az ajándékozásra. Ám adományozni nemcsak ilyenkor szükséges, hanem az év többi napján is gondolhatunk a rászorulókra. Ahogy a Rotary Club tagjai is ezt teszik. Évközben bált szerveznek, hogy segíthessenek - mondja Szőke Sándor, a Rotary Club Kiskunhalas elnöke.
Mintegy félmillió forint gyűlt össze a hétvégi Rotary-bálon, ahol az igényes műsor mellett a jótékonyság és a klub globális elkötelezettsége is meghatározta az est szellemét.
1905. február 23-án Chicago-ban Paul Harris ügyvéd, egy baráti találkozón Sylvester Schiele szénkereskedõ, Hiram Shorey konfekcióárus és Gustavson Loehr bányamérnök elõtt fogalmazza meg hitvallását az üzleti kapcsolatokról. Egyetértésükkel megalapítják a Rotary mozgalmat.
A mozgalom lényegét a következõkben határozták meg:
A Rotary hivatásukban tevékeny, különbözõ foglalkozású emberek egész világra kiterjedõ szervezete, a korrekt információk cseréjének, egymás véleményének megismerésére egy becsületes társadalmi fejlõdés elõsegítése céljából.
Elvárás tagjaival szemben: kiemelkedõ szakmai tevékenység, személyes integritás és nyitott magatartás. A Rotary szabad emberek közössége, tagjai minden vallást, fajt, népet és demokratikus pártot toleránsan elfogadnak. A Rotary célja szolgálatkészség a mindennapi életben, magvalósítására a következõk szerint törekszik: a barátság ápolása, magas etikai normák állítása mind a magánéletben, mind a hivatás gyakorlása során, a közösség számára hasznos, felelõsségteljes tevékenység támogatása, aktív közremûködés a béke és a népek közötti megértés érdekében.
1928.-ban Magyarországon, Budapest és Debrecen után Szegeden alakult meg a harmadik Rotary Club. Helyszíne a város társadalmi életében jelentõs szerepet betöltõ Kass Szálló volt. A háború elõtti klubnak olyan kiválóságok voltak tagjai, a teljesség igénye nélkül, mint Back Bernát felsõházi tag, Szeged város mecénása, Nyilassy Sándor az alföld szerelmese és festõje, Móra Ferenc a magyar "mesélõ" irodalom óriása, Pick Jenõ a nemzetközi hírû szalámi gyár tulajdonos-igazgatója és a szegedi egyetem világhírû Nobel díjas professzora Szent-Györgyi Albert.
A klubtagok közéletben betöltött szerepe nem csak városunkban, régiónkban, hanem az egész országban érzõdött. Ennek egyik legjelentõsebb példája az E5-ös út nyomvonalának kijelölése. Az 1930-ban angol javaslatra elkészítendõ Calais - Isztambul transzkontinentális út magyarországi szakasza Budapest - Szekszárd - Mohács irányban volt kijelölve. A klub 1930. november 11.-i ülésén foglalkozott a kérdéssel és azt javasolta a város vezetésének, hogy tegyék meg a megfelelõ lépéseket annak érdekében, hogy az út új nyomvonalon, Budapest-Kecskemét-Szeged érintésével érje el Szabadkát. A város vezetése elfogadva a javaslatot 1930 decemberében ilyen értelmû felterjesztést adott át a közlekedési minisztériumnak. Az ugyan csak rotariánus Fabinyi Tihamér, közlekedési miniszter, támogatásával a kormány elfogadta a módosítást, aminek eredményeképpen 1935-ben Szegeden átadják a transzkontinentális út magyarországi szakaszát.
Kapcsolatokat teremtettek olyan határon túli rotary klubokkal, amelyek érdekeltek voltak a mind két félnek hasznos együttmûködésben. 1932-ban Palicson, majd Szegeden találkoztak a szabadkai rotary klub tagjaival. A találkozók megbeszélésein olyan kérdéseket érintettek, amelyek nagyon lényegesek voltak az elsõ világháború után kialakult államalakulatokban élõ, közös kultúrával, múlttal rendelkezõ népeknek. Ilyen volt pl.: a közvetlen vasúti összeköttetés Szeged és Szabadka között, a határszéli forgalom megkönnyítése, valamint az elõbb említett transzkontinentális út további, Szeged-Szabadka-Újvidék-Belgrád szakaszának építése. 1936-ban szegedi kezdeményezésre 4 magyar és 7 jugoszláv klub találkozott Szabadkán. A megbeszélések témája a vízumkényszer kölcsönös megszüntetése, Alföld-Adria vasúti összeköttetés, kulturális csere programok stb.
A klub igyekezett szerepet vállalni a hazai rotary élet fejlesztésében. 1934-ben "Városközi rotary értekezletet " szerveznek, amelyen 13 magyar rotary klub küldöttei vesznek részt. Az elmúlt rotary évet értékelõ elõadások helyszíne a városháza díszterme volt. A záró elõadás nem rotary téma, hanem egy tudományos beszámoló volt " A paprika vitaminjáról" Szent-Györgyi Albert elõadásában. A dolog érdekessége, hogy néhány év múlva e témában végzett kutató munkájával elért eredményeiért kapta meg a Nobel díjat. 1937. november 11.-én az RC Szeged díszvacsorát adott a Nobel díjjal akkor hazatérõ tagja tiszteletére, a város vezetõin kívül a magyar és néhány jugoszláv klub küldöttei is részvettek. Itt hangzott el Szent-Györgyi Albert szájából az a rotariánus hitvallás, ami honlapunk fejlécén olvasható.
A 30-as évek második felében meginduló, fokozódó rotary ellenes támadások következtében egyre több klub szünteti meg mûködését. A szegedi klub, ha nehezen is de még mûködött 1941-ig, amikor is végül feloszlatta önmagát.
A megszûnést követõ évtizedek regnáló kurzusai, ugyan más-más oldalról, lehetetlenné tették a rotary mozgalom magyarországi újraélesztését.
